A szellemi tulajdonnal és a szellemi tulajdonhoz fűződő jogokkal kapcsolatos tudatosság fontos valamennyi szervezet számára. A szellemi tulajdonnal való tudatos gazdálkodás teszi lehetővé, hogy a szervezet immateriális javait menedzselje, megvédje és hasznosítsa, mások szellemi tulajdonjogait ne sértse meg, védelemhez jusson a hamisítással és jogsértéssel szemben. A szellemi tulajdonnal, illetve a szellemi tulajdon-jogokkal való gazdálkodás fontosságát az egész szervezettel meg kell értetni.

A szellemi tulajdon alapvető fontosságú az alábbi szempontokból:

• az innovációk hasznosításáról való gondoskodás,
• innovációs stratégia,
• belső kutatási projektek irányítása,
• K+F partnerségek munkájának elősegítése és strukturálása,
• tárgyalási pozíció az igazságos együttműködési partnerségek érdekében,
• növekedés és tőkeérték létrehozása a szervezet számára.

Az innovációirányítási rendszer szellemi tulajdonnal kapcsolatos fő területei a IMS szabvány alapján:

• környezet: figyelemmel kísárni a nemzeti szellemi tulajdonnal kapcsolatos jogalkotásban és igazságszolgáltatásban történő változásokat az egész világon, valamint azonosítani és figyelemmel kísérni a szellemi tulajdon alkotóival, védelmével és bejegyeztetéseivel kapcsolatos jogszabályokat;
• a szellemi tulajdon stratégia, mint az innovációs stratégia része;
• kultúra: a szellemi tulajdonnal kapcsolatosan a dolgozók és a vezetőség tudatosságának javítása (beleértve a képzést is) (mások szellemi tulajdonjogainak megsértésétől való mentesség, védelem, értéknövelés);
• személy vagy csoport megbízása azzal a feladattal, hogy létrehozza a szellemi tulajdon stratégiához és irányításhoz szükséges jogok portfolióját;
• eszközök és források megteremtése a feltalálói folyamat nyomonkövethetősége és az ötletgazda személyének, valamint az ötlet felmerülése időpontjának bizonyítása érdekében;
• az innováció védelme és a működési kockázatok minimalizálása harmadik fél szellemi tulajdonával kapcsolatban.

A szellemi tulajdont általában jogi eszközökkel védhetjük. A szellemi tulajdonjog védelmének fő eszközei Magyarországon: 

• üzleti titok
• know-how
• szabadalom
• használati minta

Nyilván az egyik legcélszerűbb és legolcsóbb megoldás, ha a létrehozott szellemi termékeket üzleti titokként kezeljük. Az erre alapuló termékekkel vagy szolgáltatásokkal gyorsan eláraszthatjuk a piacot, és amennyire csak lehetséges kielégíthetjük a keresletet. Mire a konkurencia kifejleszti és piacra viszi saját változatát, ti már egy továbbfejlesztett vagy jelentősen árcsökkentett termékkel érhetünk el további sikereket a piacon.

A szellemi termékek védelmére pl. az autóipari innováció területén elsősorban az üzleti titkot használják. Nem véletlen, hogy az új személygépkocsi prototípusokat és ezek elemeit a hivatalos bemutatóig a legszigorúbb titoktartás övezi.

„Üzleti titok a gazdasági tevékenységhez kapcsolódó minden nem közismert vagy az érintett gazdasági tevékenységet végző személyek számára nem könnyen hozzáférhető olyan tény, tájékoztatás, egyéb adat és az azokból készült összeállítás, amelynek illetéktelenek által történő megszerzése, hasznosítása, másokkal való közlése vagy nyilvánosságra hozatala a jogosult jogos pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekét sértené vagy veszélyeztetné, feltéve, hogy a titok megőrzésével kapcsolatban a vele jogszerűen rendelkező jogosultat felróhatóság nem terheli”. (Ptk. 2:47. §/1)

Ugyancsak a Ptk. szabályozza a know-how fogalmát, amely erős hasonlóságot mutat az üzleti titokkal. A know-how a Ptk. szerint az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (más szavakkal védett ismeret). Ez azt jelenti, hogy a törvény akkor is védi az ilyen ismereteket, ha egyéb iparjogvédelmi eszközzel nem védtük azokat. Ne felejtsük el, hogy ennek azonban feltétele, hogy az ismereteket azonosításra alkalmas módon rögzítsük.

Know-how: „Az üzleti titokkal azonos védelemben részesül az azonosításra alkalmas módon rögzített, vagyoni értéket képviselő műszaki, gazdasági vagy szervezési ismeret, tapasztalat vagy ezek összeállítása (e törvény alkalmazásában: védett ismeret), ha a jóhiszeműség és tisztesség elvét sértő módon szerzik meg, hasznosítják, közlik mással vagy hozzák nyilvánosságra.” (Ptk. 2:47. §/2)

Titoktartási szerződés: Az érdekelt felek között létrejött olyan szerződés, amelyben vállalják, hogy a közös munka, vagy más úton tudomásukra jutott üzemi, gazdasági, stb. titkokat megtartják.

A szerződés megszegése esetére többnyire kártérítési kötelezettséget is vállalnak.

Találmány-szabadalom

A szabadalmaztathatóság feltételei:

• Műszaki megoldás
• Új (világviszonylatban)
• Feltalálói tevékenységen alapul
• Iparilag alkalmazható

Ami a fentieknek megfelel, találmánynak nevezhető.

Szabadalom az a találmány, amelyet szabadalmi oltalom véd.

A végleges szabadalmi oltalom a szabadalmi bejelentés napjától számítva legfeljebb 20 évig lehet érvényes. A szabadalmi eljárás hosszú időt, többnyire éveket vesz igénybe, viszont ha a szabadalmat végül bejegyzik, a jogok visszamenőlegesen, a bejelentés napjától érvényesek.

Mindez azt jelenti, hogy a találmányt az eljárás során védettnek tekinthetjük, azaz használhatjuk, nyilvánosságra hozhatjuk és alkalmazhatjuk. Ha azonban a szabadalmi kérelmet elutasítják, a nyilvános információt bárki szabadon felhasználhatja.  

Használati mintaoltalom

Amennyiben a szellemi termék tárgy, akkor kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére használati mintaoltalmat kérhető, ha az alábbi feltételek teljesülnek:

• új,
• feltalálói tevékenységen alapul és
• iparilag alkalmazható.

Mint látható a feltételek nagyon hasonlóak a szabadaloméhoz. Nem véletlenül szokták kis szabadalomnak is nevezni a használati mintaoltalmat. Azért vannak különbségek:

• a használati mintaoltalom kizárólag tárgyra kérhető, a szabadalom tárgya sok minden más is lehet, pl. technológia, receptúra, növényfajta, stb.
• a szabadalomnál a feltalálói lépés azt jelenti, hogy a találmány a technika állásából kiindulva szakember számára nem nyilvánvaló, használati mintánál pedig azt, hogy a technika állásához képest a mesterségben járatos személy számára nem nyilvánvaló.

Vegyük észre a különbséget; az egyik szakembert említ, a másik pedig mesterségben járatos szakembert.

Védjegy

• Hivatalos nyilvántartásba vett (lajstromozott) megjelölés
• Fontos: grafikai megjelenítés és megkülönböztethetőség
• Kizárólagos jogot biztosít (például az áru csomagolásán)
• Hasznosítás esetén a hasznosító köteles a minőségi követelményeket betartani.

Ha szellemi termék valamely olyan szó, szóösszetétel, betű, szám, síkbeli vagy térbeli alakzat, szín, szóösszetétel, logó, fényjel, hologram vagy hang, amely arra szolgál, hogy termékeiket, szolgáltatásaikat vevőik meg tudják különböztetni másokétól, kérhetik ennek védjegyként való lajstromozását. Vigyázat, a megkülönbözhetőség is nagyon fontos szempont.

A védjegy lajstromozása nem kérhető csak úgy, az élet minden területére. A lajstromozás ugyanis un. áruosztályokba történik. Vagyis meg kell határozni, hogy termékek, szolgáltatások melyik árucsoportba tartoznak, és a védjegy lajstromoztatását célszerű ezekbe az áruosztályokba kérni. Meg lehet jelölni nagyszámú áruosztályt is, de minden áruosztály megjelölés plusz költséggel jár.

A védjegy védelme 10 évig érvényes, és – persze plusz pénzért - akárhányszor meghosszabbítható.

Formatervezési mintaoltalom

Formatervezési mintának minősül valamely ipari, vagy kézműipari árucikk egészének vagy részének a megjelenése, mely újdonságnak minősül.

Ha a szellemi termék olyan ipari vagy kézműipari árucikkben tárgyiasul, amely egészének vagy részének külső megjelenése új és egyedi jellegű, akkor formatervezési minta oltalmat lehet szerezni rá. Ilyen terméknek tekintik pl. a csomagolást, a kikészítést, a grafikai jelzéseket, a nyomdai betűformákat, stb. Mintának tekintik pl. a termék, illetve díszítésének külső megjelenésének jellegzetességeit, mint a rajzolat, körvonal, szín, alak, felület.

Újnak tekintik a mintát, ha azzal azonos minta nem jutott nyilvánosságra az elsőbbség napját megelőzően.

Földrajzi árujelző

Mindazoknak a megjelöléseknek a gyűjtőneveként alkalmazzuk, amelyeket a forgalomban a termékek földrajzi eredetének azonosítására használunk.

• Származás mellett minőségi értéket is takar.
• Igen fontos a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén (bortermelés, húsipar, sajtok, stb.).

A gazdaságában a mezőgazdaság és az élelmiszeripar különös fontosságú (bortermelés, húsipari készítmények, sajtok, sörök stb.). Emiatt a nemzetközi piacon való sikeres szereplés egyik eszköze lehet a földrajzi árujelző kategória, eredet megjelölés. Az ország image–t növelik az olyan megjelölések, mint a pármai sonka, tokaji bor, szegedi paprika, stb. A földrajzi jelzés valamely táj, helység, kivételesen ország neve, amelyet az e helyről származó - a meghatározott földrajzi területen termelt, feldolgozott vagy előállított – olyan termék megjelölésére használnak, amelynek különleges minősége, hírneve vagy egyéb jellemzője lényegileg ennek a földrajzi származásának tulajdonítható.

Szerzői jog

• Alkotóhoz fűződő jogok: szerzői jog + vagyoni jog.
• Védelmi idő: a szerzői jogi védelem a szerző halálát követő 70 évig tart. A védelmi idő lejártával nem kell a szerző vagy örököse engedélyét kérni semmilyen használathoz. 
• Kapcsolódó jogok: általában a szerzői művek közvetítőit (pl. előadó művészt) védik.

A gazdasági gyakorlatban gyakori szellemi termékek, amelyek szerzői jogvédelemben részesülnek

A fejlesztők által kifejlesztett szoftverek és a hozzájuk tartozó dokumentációk, illetve a fejlesztők által kifejlesztett adatbázisok, ha azok egyéniek és eredetiek, állnak a szerzői jog védelme alatt.

A szerzői jogi védelem már azzal létrejön, hogy a szoftvert létrehozzák. Vagyis a védelem létrehozásához nem kell sehová sem bejelenteni ezeket.

Szoftveretek elvileg az alkotók teljes élete alatt és még további 70 évig állnak szerzői jogi védelem alatt. Vagyis bizonyos, hogy szoftver terméketek élettartama sokkal rövidebb lesz, mint a védelmi ideje lenne.