Az innováció fogalma:

"Új vagy jelentős mértékben továbbfejlesztett termék (áru vagy szolgáltatás), folyamat, új marketing módszer vagy új szervezési módszer bevezetése az üzleti gyakorlatban, a munkaszervezésben vagy a külső kapcsolatokban." (IMS szabvány szerinti definíció)

A szabvány bevezetése előtt fontos tisztázni a benne alkalmazott fogalmak jelentését, különbséget téve a szellemi tulajdon különböző típusai, így a találmány, a védett szellemi tulajdon és az innováció közt. Fontos leszögezni, hogy az innováció és a szellemi tulajdon közé nem tehető egyenlőségjel, az innováció maga a folyamat, nem pedig annak eredménye.

K&F tevékenységek:

"A K+F az a rendszeresen végzett munka, amelynek célja az ismeretanyag bővítése, beleértve az emberről, a kultúráról és a társadalomról alkotott ismeretek gyarapítását is, valamint ennek az egész ismeretanyagnak a felhasználását új alkalmazások kidolgozására (ld. a Frascati Kézikönyvet). Az így értelmezett K+F háromféle tevékenységet ölel fel: az alapkutatást, az alkalmazott kutatást és a kísérleti fejlesztést." (OECD meghatározás)

Az K+F tevékenységek lényege a tudományos és/vagy műszaki problémák azonosítása és új módszerekkel történő megoldása.

Annak eldöntését, hogy adott projekt a K+F tevékenységek körébe tartozik-e, gyakran befolyásolja egy széles körben elterjedt tévhit. Sokan gondolják úgy, hogy ha valami már egyszer létezik, akkor a vele kapcsolatos műszaki problémák megoldása nem tekinthető újdonságnak, ezért ha egy vállalat olyan termékkel vagy technológiával áll elő, melyhez hasonló már létezik, akkor tevékenysége nem tekinthető kutatás-fejlesztésnek. A valóságban ez csak akkor igaz, ha ez a termék vagy technológia hozzáférhető (könyvekben, publikációkban, interneten, stb.), tehát egy megfelelő általános háttértudással rendelkező szakértő képes a problémák megoldására. A kulcsszó az egy (szakértő).

Kutatás:

• alapkutatás: olyan kísérleti vagy elméleti munka, amelynek elsődleges célja az, hogy a jelenségek vagy megfigyelhető tények lényegi alapjáról új ismeretet szerezzen, anélkül, hogy bármilyen alkalmazásra vagy hasznosításra törekedne.
• alkalmazott kutatás: tervezett kutatás vagy kritikus vizsgálat, amelynek célja új ismeretek és szakértelem megszerzése új termékek, eljárások vagy szolgáltatások kifejlesztéséhez, vagy a létező termékek, eljárások vagy szolgáltatások jelentős mértékű fejlesztésének elősegítéséhez. Magában foglalja az alkalmazott kutatáshoz - különösen a generikus technológiák ellenőrzéséhez - szükséges komplex rendszerek összetevőinek létrehozását is, a prototípusok kivételével.

Kísérleti fejlesztés:

A kísérleti fejlesztés a meglévő tudományos, technológiai, üzleti és egyéb vonatkozó ismeretek és szakértelem megszerzése, összesítése, megosztása és felhasználása új, módosított vagy javított termékek, eljárások vagy szolgáltatások terveinek és szabályainak létrehozása vagy megtervezése céljából.

Az alapkutatás és az alkalmazott kutatás közötti legfontosabb különbségek:

• Az alapkutatás nem törekszik közvetlenül az eredmények gyakorlati hasznosítására
• Az alkalmazott kutatás fő célja az eredmények gyakorlati hasznosítása

Kapcsolat a kutatás-fejlesztés és az innováció között:

A kutatás-fejlesztés és az innováció közti kapcsolat értelmezése folyamatosan változik, és eltérő koncepciói vannak:

1. A K+F az innováció része (az első definíciók egyike).
2. A K+F tevékenységek megelőzik az innovációt. Az innováció a K+F eredményeire épül. Ebben az összefüggésben gyakran a K+F+I rövidítést használjuk.
3. A K+F a kutatás két összetevője. A folyamat két részből áll: a kutatásból és az innovációból, ezt fejezi ki az általánosan használt rövidítés: K+I (legújabb megközelítés). Ebben az értelmezésben a kísérleti fejlesztés az innováció része.